Őszentsége a 14. Dalai Láma magyarországi látogatásához

Lílávadzsra Pressing Lajos

Őszentsége a Dalai Láma érkezése Budapestre 2010-ben
Elhangzott a látogatás Szervezőbizottságának 2010. május 6-i sajtótájékoztatóján

A magyarországi buddhista egyházak számára kiemelkedő esemény Őszentsége látogatása, hiszen személyében olyasvalaki jön el közénk, akinek embersége, bölcsessége, a súlyos megpróbáltatások közepette is mindig töretlen derűje, a belőle áradó szeretet ereje a buddhista tanítás élő példája. Ő az, aki a Buddha követői számára nemcsak közvetíti e hagyomány tanításait, hanem saját életében és gyakorlatában felmutatja azok erejét és megvalósíthatóságát a mai ember számára.

Őszentsége látogatása azonban nem csak, sőt elsősorban nem a buddhistáknak szól. Emberi lényként fő célja, hogy az emberiséget és a világot szolgálja. Személye nemcsak a buddhizmus értékeit testesíti meg, hanem e hagyomány nyitottságát, egyetemes mondanivalóját és toleranciáját is.

Bár a buddhizmusnak is megvannak a maga filozófiai rendszerei, szertartásai, évezredes tapasztalatokból kikristályosodott vallásgyakorlási módszerei, tanításának lényege mégis egyetemesen emberi. Vallástól, világnézettől függetlenül ugyanis minden élőlény legmélyebb vágya, hogy boldog legyen és elkerülhesse a szenvedést. A kellő bölcsesség hiánya miatt azonban a boldogságot legtöbbször hibás módon igyekszünk elérni. Vagy külső dolgoktól reméljük azt, vagy más lények rovására, velük vetélkedve igyekszünk megszerezni. Az előbbi azonban boldogság helyett többnyire függőséghez, az utóbbi pedig viszályhoz, ellenségeskedéshez vezet. A vallásalapító Sákjamuni Buddha fölismerte, hogy a valódi és tartós boldogság kulcsa magában az emberi tudatban rejlik. Önneveléssel és szellemi gyakorlással kifejleszthetjük a tiszta tudatot, a belső elengedettséget és derűt, a mások iránti megértést, szeretetet és együttérzést – azokat a képességeket, amelyek nemcsak saját életünket teszik teljessé és harmonikussá, hanem jótékony kisugárzásukkal a társadalmi környezetet is emberivé, élhetőbbé formálják.

Őszentsége a Dalai Láma közvetlen, egyszerű és bárki számára érthető tanításai minden magyar, sőt egész Közép-kelet Európa számára fontos és aktuális üzenetet hordoznak.

Napjainkban talán az első helyen áll ezek közül, hogy segít újraéleszteni az utóbbi évek megpróbáltatásai és kudarcai nyomán sokakban veszni látszó reményt és önbizalmat. Őszentsége már a 2006 októberében a magyar néphez intézett üzenetében felhívja a figyelmet az önbizalom szükségességére. Az emberi tudat erejébe, fejlődési lehetőségeibe vetett hitét saját hiteles élete példájával támasztja alá.

Tanítása hozzájárul ahhoz, hogy le tudjuk bontani az önzésből és meg nem értésből egymás közé emelt falakat, képessé váljunk az embertársainkkal folytatott párbeszédre, oldani tudjuk a társadalmi elkülönülés miatt kialakult feszültségeket és hasadásokat. Őszentsége üzenete, hogy a boldogság igazi forrása a türelem és a megértés, és problémáinkra valódi megoldások csak az erőszakmentesség, tolerancia és együttérzés szellemében születhetnek.

Őszentsége másik, nem kevésbé fontos üzenete az erkölcsi értékek és az azok melletti elköteleződés megerősítése. A rendszerváltás utáni évtizedekben Közép-Kelet Európában egyesek számára a megnyílott gazdagodási vagy érvényesülési lehetőségek, másoknál a puszta túlélésért folytatott küzdelem sokszor háttérbe szorította az egyetemes erkölcsi értékek – mint a nem ártás, az őszinteség és nyíltság, a szerénység és mértéktartás, az önzetlenség és nagylelkűség – jelentőségét. Pedig ezek, az emberiség összes nagy kultúrvallásának közös kincsét alkotó etikai értékek képezhetik csak egy normális, harmonikus, a közösségnek és az egyénnek egyaránt boldogulási lehetőséget teremtő társadalmi együttélés alapját.

Őszentsége ezen üzenetei azonban nemcsak egy aktuális politikai helyzetnek szólnak, hanem örökérvényűek. Minden korszakban, így az itt és most jelenvalóságában is a szenvedés alóli felszabadulás kulcsát, az igazi boldogság előfeltételeit tanítják. Példamutatásával pedig nemcsak a tudást, de a belső erőt is megadja számunkra ahhoz, hogy meg tudjuk őrizni jelenlétünket és emberségünket egy versenyközpontú, feszültségektől terhes világban, s a gyűlölködésbe és polarizálódásba való sodródás helyett a Buddha tanának szelíd és erőszakmentes útját tudjuk követni.