Bejelentkezés facebook-on keresztül

Bejelentkezés

Meseiskola

Magyarság és buddhizmus

Oktató/előadó: 
Agniszama Mireisz László
Csöpel Láma
Lílávadzsra Pressing Lajos

Különleges, ünnepi alkalom, ha három nagy múltra visszatekintő buddhista közösség karizmatikus vezetője, ill. tanítója egy közös beszélgetésre hívja a BuddhaFM hallgatóit: Mireisz László Agniszama (A Tan Kapuja Buddhista Egyház), Csöpel Láma (Magyarországi Karma Kagyüpa Buddhista Közösség) és Lilávadzsra Pressing Lajos (Magyarországi Árya Maitreya Mandala Egyházközösség). A téma, ami mindhármukat régóta és nagyon mélyen foglalkoztatja, hogy hogyan találkozik a magyar hit- és gondolatvilág a buddhizmussal. A beszélgetés moderátora Cser Zoltán, A Tan Kapuja Buddhista Egyház igazgatója.

  tovább

Imádok ebben az izgalmas korban élni...

Szerző: 
Hodor Enikő

Tudjuk, hogy elsősorban önmagunkért felelünk, saját lelkiismeretünknek tartozunk számadással? Miben segíthet a mesék világa emberré válásunk folyamatában? Milyen viszonyban vannak a XXI. század női saját spirituális gyökereikkel? Hová tart a világ? Ezekről a témakörökről beszélgetett Dr. Pressing Lajossal sepsiszentgyörgyi látogatása alkalmából a székelyföldi Morfondír online hetilap újságírója.

  tovább

Szép Cerceruska

Szerző: 
Lílávadzsra Pressing Lajos

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy szegény özvegyember, s annak két szép leánykája. De aztán olyan szép volt mind a kettő, hogy királykisasszonyoknak is beillettek volna. Be bizony! Lakott az özvegyember szomszédságában egy özvegyasszony, s ez egyszer, mikor a nagyobbik leányka, akit Cerceruskának hívtak, az udvaron játszadozott, átalszólt a kerítésen: "Te leányka, mondd meg az édesapádnak, hogy vegyen feleségül engem, s én titeket tejbe-vajba fürösztgetlek." ...

  tovább

A szegény ember hegedűje

Szerző: 
Lílávadzsra Pressing Lajos

Messze, messze, hetedhét országon túl, az Óperenciás-tengeren innét, volt egyszer egy király, s annak három szép lánya. Azt mondja a királyné egyszer ennek a három leánynak: "No, leányok, menjetek el az erdőbe eprészni, s amelyik több epret szed, annak adom a veres szoknyámat." – Elmennek a leányok, szedik, szedik az epret nagy szaporán. Mikor dél felé járt az idő, letelepednek egy fa alá, s összenézik, hogy melyik szedett több epret. Hát a legkisebb egyedül éppen annyit szedett, mint a másik kettő egybevéve...

  tovább

Világszép Ilonka

Székely Orsolya filmrendező kedvessége folytán az Ikon Stúdió nyilvánossá tette a Világszép Ilonka című filmet, amelyben Pressing Lajos a hasonló című népmese elemzésén keresztül értelmezi a magyar kultúra mélyrétegeibe süllyedt ősi mitológiai világképünket, ezen belül is különösen a női principium jelentőségét. Miközben néhány gyermek megjeleníti a mese történetét, Lílávadzsra kifejti az Élet vize című kötetében is elemzett mese mély filozófiai és spirituális mondanivalóját (38:21).

  tovább

Lételenország

Szerző: 
Gyöngyi Annamária
Lílávadzsra Pressing Lajos

Április végi kolozsvári vendégszereplésem alkalmából interjút készített velem Gyöngyi Annamária, az egyik legnagyobb erdélyi magyar nyelvű internetes újság munkatársa. Hogyan ismerhetjük fel a magyar népmesékben rejlő spirituális tanításokat, mi bizonyítja az indiai mesékkel való rokonságot, vagy hova vezethet, ha a "hollywoodi mesékből" tanulunk meg élni? Egy érdekes beszélgetés a népmesék mélyebb tartalmáról.

  tovább

Hogyan került a nyúl a Holdra?

Az önzetlen nyúl története a Páli Kánonban szerepel mint a 308. dzsátaka. Kis változtatással ugyanez a történet megtalálható a Dzsátakamálá-árja-surában is.
A mese címének magyarázata a következő: Egyes kultúrák szerint a Hold felszinén lévő kráterek egy arcot formálnak, Ázsiában azonban gyakrabban képzelnek ezekbe a foltokba egy hosszú hátsólábú vadnyulat. Ez a történet arról szól, hogyan került a nyúl a Holdra...

  tovább

Költözünk...

Szerző: 
Lílávadzsra Pressing Lajos

Örömmel tájékoztatom minden kedves barátomat, tanítványomat és az érdeklődő olvasókat, hogy személyes honlapom, a dakiniland.net oldal az eddigi osztott tárhelyről néhány napon belül új, nagyteljesítményű vps szerverre költözik. Miért, hogyan és mivel jár az átállás – erről ad tájékoztatást ez a rövid hír.

  tovább

Királyfiú Kis Miklós

Szerző: 
Kriza János

Egyszer volt egy király, s annak volt egy jó felesége. Mikor a királyné esztendeje férjhezment asszony volt, született neki egy szép kicsi fia. De az a fiú olyan síró volt, hogy mikor született, sírni kezdett, s a sírást el sem hagyta, hanem éjjel-nappal folyvást, örökké sírt két álló esztendeig. A király s a királyné éjjel sem alhatott a gyermek sírása miatt. Végül is összegyűjtötték a tudósasszonyokat s a híres orvosokat az egész országból, hátha azok valami módon el tudnák hagyatni a sírást avval a gyermekkel...

  tovább

A gallyból gyött királykisasszony

Szerző: 
Berze Nagy János

Hun vót, hun nem vót, vót a világonn ëgy kirá. Az a kirá olyann nagyonn szeretëtt vadásznyi, hon néha egész napokot is az erdőbe tőtött. Ëcczër úgy esëtt valahogy gyött haza az erdőrü, az erdő szélyinn lëvágott három gallyacskát. Egyikbü – ő azt hitte, hogy káprádzik a szëmi vagy mi lelte! – kigyött ëgy gyönyörű, de nagyon szép lyány, a kirá úgy elcsudálkozott, hogy allyig tudott szóho jutynyi...

  tovább

A fenyőfa

Szerző: 
Hans Christian Andersen

Állt az erdőben egy szép, sudár kis fenyőfa. Jó helye volt: nap is érte, levegő is simogatta, idősebb társai, lucfenyők meg jegenyefenyők zúgtak körülötte. De a kisfenyőnek minden vágya az volt, hogy magasabbra nőjön; a meleg napot, az üdítő levegőt sem élvezte, s ügyet se vetett a parasztgyerekekre, akik ott jártak-keltek, fecsegtek körülötte, amikor szamócáért, málnáért mentek az erdőre...

  tovább

A tökváros

Szerző: 
Benedek Elek gyűjtéséből

Volt egyszer egy szegény öregasszony. Amint egyszer ruhát mos a vízen, arra megy egy sereg iskolás gyerek. Odakiált az egyiknek: "Vesd fel a csebret a vállamra, te gyermek!" – De a pajkos fiú egyet gondolt, s a csebret keresztülvetette a vénasszony vállán. "No, te macskabéka gyermek – mondá az öregasszony –, megátkozlak, hogy addig ne kapj feleséget, míg a Tökvárosba nem érsz, s három vasbocskort el nem szaggatsz..."

  tovább

A csillagszemű juhász

Szerző: 
Benedek Elek gyűjtése

Hol volt, hol nem volt, hetedhét országon túl, az Óperenciás-tengeren innét, volt egyszer egy király. Szörnyű hatalmas volt ez a király, féltek a népek tőle, ha messziről látták, reszkettek tőle, mint a nyárfalevél. Ha ez a király egyet tüsszentett, kengyelfutók s lovas legények vitték hírét az egész országban, s aki nem mondta: "Adj' isten egészségére!", halál fia volt. Nem is akadt az egész országban, csak egy ember, ki nem mondta, hogy adj' isten egészségére. Ez a csillagszemű juhász volt...

  tovább

Támpontok A fehér és a fekete király című mese értelmezéséhez

Szerző: 
Pressing Lajos, Erdélyi Zsolt, Gál Krisztina, Sumser Margit

A fehér és a fekete király című, kedves szlovén népmese azért különösen érdekes, mert jól elkülöníthetők benne az egyetemes motívumok azoktól, amelyek egy sajátos kultúrkörben rakódtak rá. Ezért a magyar népmesén felnőtt olvasónak e történet egyszerre ismerős és egzotikus. Ha metafizikai szinten értelmezzük a mesét, valóban a fekete király és annak 24 leánya adja mega kulcsot, akik a 25 tattvát (24 természeti princípium+ a 25. vagy 0. purusa, az elhomályosult öntudat) jelképezik...

  tovább

A vak király

Szerző: 
Arany László

Hol volt, hol nem volt, még az Óperenciás-tengeren is túl volt, volt a világon egy vak király. Mindenféle orvosok-doktorok próbálták meggyógyítani, de mindhiába, egyik sem ment semmire. Maga a király tudott volna ugyan egy orvosságot szemének, de azt senkinek sem mondta meg, hogy mi; akárki kérdezte tőle, csak azt felelte, hogy mihaszna mondja meg, mikor úgyse tudják megszerezni...

  tovább

Furulyás Palkó

Szerző: 
Fábián Ágostonné Márika néni
Lejegyezte: Sebestyén Ádám

Hol vót, hol nem vót, vót egyszer egy szegén asszon, s annak a szegén asszonnak vót egy jó legénke fia. Azt mondja neki az anyja: "Édes fiam, szedd essze a sátorfádot, s menjél el szógálni valahova. Szógá­ljál, mert így éhen halunk meg! " Feltarisnyálta a fiát, úgy hitták, hogy Palkó. Sütött neki hamuból sült pogá­csát, s útra eresztette. Elment Palkó, szógált egy esztendeig. S szógált egy bornyut, s hazavitte. Új­ra elment, szógált egy esztendeig, újra szógált egy bornyut, mert akkorjába három nap vót egy esztendő...

  tovább

A kégyókirály koronája

Szerző: 
Fábián Ágostonné Márika néni
Lejegyezte: Sebestyén Ádám

Hol vót hol nem vót, hetedhét országon túl, még az Óperenciás-tengeren es túl, ...ott, ahol a tojáshíjba kerekedtek s a kéményen leereszkedtek. Ott történt ez pontoson. Vót egy faluban egy erőst nagygazda ember. Annak annyi marhája vót az istállóban, hogy a szerit-számát se tudta. De szógálója nem igen vót. Mer’ a szógálóhoz, ...a szógához erőst goromba vót... Hát vót a faluban egy szegén leán. Nem vót se anyja, se apja, árva vót. Gondolta magában, szót fogad ő, s meghúzódik annál a gazdánál. Eltűr mindent, csak legyen egy falás kenyere. El es ment oda, jelentkezett, hogy ő vállalja a szógálatot...

  tovább

A szegény csizmadia és a szélkirály

Szerző: 
Kriza János

Annyi gyermeke volt egy csizmadiának, mint a rosta lyuka, még eggyel több. A szegény ember éjet és napot eggyé tett, úgy dolgozott, hogy ezt a sok gyermeket eltarthassa, mégis neki Péntek urammal kellett rokonságot tartani, vagyis mindennap böjtölni, hogy napról napra elélhessenek. Történt egyszer, hogy egy gazdag ember sok munkája után néki egy véka lisztet adott. Ahogy megy haza a szegény csizmadia a liszttel, kapja magát a szél, utána megy, s mind elviszi a vékából, ami benne volt, úgyhogy mikor hazaért, csak az üres vékával állított az éhes gyermekek elé...

  tovább

Értelmező megjegyzések az Estefia, Éjfélfia, Hajnalfia című székely meséhez

Szerző: 
Lílávadzsra Pressing Lajos

Néhány értelmező megjegyzés az Estefia, Éjfélifa, Hajnalfia című székely népmeséről. Kicsoda a mese utolsó részében színre lépő Szakállas? Miért pofozta meg az édesapját Hajnalfia? Mi az a választóvíz, amelyre a sárkány legyőzéséhez szükség van? Ezekre a kérdésekre ad választ e rövid elemzés.

  tovább

A halhatatlanságra vágyó királyfi

Ecczör volt hol nem volt, hetedhét országon, még azon is tul, még az Operencián is tul, bédőlt kemencének kidőlt ódalába, vén asszony szoknyájának a hetvenhetedik ráncába volt egy fejér bolha, annak a köllős-közepibe volt egy fényös királyi város, a városba pedig lakott egy öreg-rend király, kinek volt egyetlenegy jóramenendő fia, – elég az hezza, hogy a király sokat remélt ebből a fiából, azér őtöt kitanittatta minden iskolai tudományokra, aztán elküldötte külső országokra látni, hallani, tapasztalni... A klasszikus népmese ízes, élvezetes székely változata!

  tovább

A tündérkirály kútja

Szerző: 
Nagy Zoltán gyűjtése

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy szegényember, annak volt volt három fia: az egyik tizennyolc éves, a másik húsz éves, a harmadik huszonkét éves.
Azt mondta nekik az édesapjuk: "Fiaim, mivel mán ilyen idősek vagytok, saját magotok is meg tudjátok a magotok kenyerit keresni, menjetek országot-világot próbálni!" ...

  tovább

Jegyzetek A tündérkirály kútja című mese értelmezéséhez

Szerző: 
Lílávadzsra Pressing Lajos

E mese tanulsága: ha nem vagyunk elég kitartóak, nem fogjuk tudni kihúzni a csillagok fényét a kútból. Aki hamar föladja, vagy egyik érdekes programról a másikra szaladgál, semmire se viszi. A tündérkirályleány elnyeréséhez következetesség és a választott út melletti kitartás szükséges.

  tovább

Rózsa királyfi

Szerző: 
Kriza János

Volt egy királynak három fia. Ellenség ütött az országra, azt elfoglalta, a király is elesett. A királyfiak jó vadászok voltak, hárman három vadászkutyával odébb állottak a veszedelemből. Sokáig mentek, azt sem tudták, hova, végre egy legmagasabb havastetőn, ahol az út elágazott, elhatározták, hogy elválnak egymástól, külön-külön próbálnak szerencsét...

  tovább

Az arany almafa - újgörög mese

Szerző: 
Benedek Elek

Volt egyszer egy király s annak három fia. Ennek a királynak volt egy gyönyörű nagy kertje, abban a kertben egy almafa. Ezen az almafán minden esztendőben három arany alma termett, de mikor éppen megértek, úgy eltűntek, mintha a föld nyelte volna el. Hiába őriztette a király, soha meg nem tudta, hogy ki lopja el az almákat...

  tovább

A liliomleány

Szerző: 
Erdélyi János gyűjtéséből

Egyszer volt hol nem volt volt a világon egy igen jó király kit minden rendű és rangú ember az országában úgy szeretett hogy életét is odaadta volna érette Felesége nem volt s alattvalói azt kívánták hogy házasodjék olyan jó királyt hagyhasson örökösül minő maga Nagy szeget ütött ez az ő fejébe gondolkozott magában mit csináljon hogyan leljen magához való feleséget...

  tovább

Jegyzetek Az aranyszőrű bárány értelmezéséhez

Szerző: 
Lílávadzsra Pressing Lajos

Az aranyszőrű bárány ugyanazt jelenti, mint más mesékben is: tudatunk oroszlán- vagy naptermészetét, saját szellemi örökségünket. Ez az éberségen és a valódi szubjektumunk megismerésén keresztül vehető birtokba, a furulya (=hang) az utóbbit jelenti. Aki átalussza az életét, az szellemi örökségét elvesztegeti...

  tovább

Az aranyszőrű bárány

Szerző: 
Benedek Elek gyűjtéséből

Volt egyszer egy szegény ember, akinek annyi gyermeke volt, mint a rosta lika, még eggyel több. Hol volt mit egyenek, hol nem, s a szegény embert vetette fel a bú s a gond, hogy mit tudjon csinálni ezzel a sok gyerekkel. Eleget mondta nekik, menjenek szolgálatba, de egyik restebb volt a másnál, mind az apjára tátotta a száját. No, mégsem úgy volt egészen. A legkisebb ügyibevaló legényke volt, nem nézhette, hogy a testvérei egész nap ácsorognak, ő bizony – azt mondta az édesapjának – elmegy világgá, s addig meg sem áll, míg valami jó helyet nem talál. A szegény ember bezzeg nem bánta, hadd menjen: eggyel kevesebb kenyérpusztító lesz a háznál...

  tovább

Támpontok A csóka lányok értelmezéséhez

Szerző: 
Lílávadzsra Pressing Lajos

A tizenkét leány első közelítésben az ember utódait, „teremtményeit” képviseli, így mély tanulságokkal szolgálhat e történet a szülő-gyermek kapcsolatban jelentkező lélektani problémákról, különösen az anya-leány viszonylatban. A leányok megtagadása a valódi problémákkal való szembenézés elutasítására utal, ami azonban nemcsak az anyát, de a gyermekeket is boldogtalanságra kárhoztatja. A problémákon csak azok feldolgozásán és a velük való őszinte megküzdésen keresztül vezet út, ennek hiányában a gyermekek leragadnak a csóka állapotban, és nem tudnak a felnőtté válás útjára lépni...

  tovább

A csóka lányok

Szerző: 
Kriza János

Egy asszonynak volt egyszer tizenkét leánya. Ez a tizenkét leány olyan szájas, vakmerő volt, hogy az anyjuknak egy szavát sem fogadták meg, s annyit nyelveltek egymással, hogy egy óráig sem volt csendesség a háznál. Az anyjuk egyszer úgy elkeseredett, hogy azt találta mondani: "Immár a fülem is tele van a lármátokkal, adja isten, hogy változzatok mind csókákká." Hát a tizenkét leány egyszeribe csókává változott, s ahogy kinyitotta az ajtót, a tizenkét csóka úgy kirepült rajta, hogy a szemét is majd kiverték...

  tovább

A szegény csizmadia és a szélkirály

Szerző: 
Lílávadzsra Pressing Lajos

E mese lényegi mondanivalójához a "szél" mibenléte adja meg a kulcsot. A történetből világossá válik, hogy a hétköznapi tudat racionális és számító rendje csak szűk korlátok között irányíthatja sorsunkat. Hiába reményeink és terveink igyekezete: javainkat, találkozásainkat, életünk fordulatait a szél fújja szét vagy hordja össze szabadon. "A szél fú, ahová akar, és annak zúgását hallod, de nem tudod honnan jő és hová megy." Ha abból indulunk ki, hogy a mesében minden rólunk szól, akkor a szél is tudatunk természetének egy aspektusa...

  tovább

Irodalmi látlelet - interjú Dr. Pressing Lajossal

A Magyar Katolikus Rádió 2012. február 17-i "Irodalmi látlelet" című műsorában Bíró Gergely irodalmi szerkesztő beszélgetett velem a Szellemi tanítások a magyar népmesékben kötetek keletkezésének hátteréről, a meseelemzések módszeréről, a népmesék rejtett spirituális üzeneteiről. A "tovább" linkre vagy a címre kattintva meghallgathatjuk az interjú teljes szövegét.

  tovább

Az égig érő fa - Szellemi tanítások a magyar népmesékben I.

Szerző: 
Lílávadzsra Pressing Lajos

A szerző meselemzései újszerű, izgalmas megvilágításba helyezik gyermekkorunk kedvelt népmeséit. Megmutatják, hogy a mesék mélyebb értelme rólunk, saját életünkről szól. Mi vagyunk a hős királyfi, aki szembenéz a kihívásokkal és hetedhét országon át, mindenféle veszéllyel megküzd, hogy elnyerje a királylány kezét, megszerezze az aranyalmát, vagy visszahozza a Napot és a Holdat, amit a sárkány elrabolt az égről...

  tovább

Az élet vize - Szellemi tanítások a magyar népmesékben II.

Szerző: 
Lílávadzsra Pressing Lajos

Az ultimatív meseelemzés!
Legszebb népmeséink a női spiritualitásról, a természetben munkáló magasabb erőkről és a női szellemi energiákról szóló ősi tudást közvetítik. Néphagyományunk a maga rejtett, szimbolikus nyelvén a nyugati kultúrába való beilleszkedés során is megőrizte az Anyaistennő ősi kultuszának nyomait és más, ázsiai eredetű tanokat. A kötet írásainak másik középponti témája a szellemi út során fellépő tudatállapot-változások és különleges lelki élmények...

  tovább
Feliratkozás  csatornájára