Meseiskola

A fenyőfa

Szerző: 
Hans Christian Andersen

Állt az erdőben egy szép, sudár kis fenyőfa. Jó helye volt: nap is érte, levegő is simogatta, idősebb társai, lucfenyők meg jegenyefenyők zúgtak körülötte. De a kisfenyőnek minden vágya az volt, hogy magasabbra nőjön; a meleg napot, az üdítő levegőt sem élvezte, s ügyet se vetett a parasztgyerekekre, akik ott jártak-keltek, fecsegtek körülötte, amikor szamócáért, málnáért mentek az erdőre...

  tovább

A tökváros

Szerző: 
Benedek Elek gyűjtéséből

Volt egyszer egy szegény öregasszony. Amint egyszer ruhát mos a vízen, arra megy egy sereg iskolás gyerek. Odakiált az egyiknek: "Vesd fel a csebret a vállamra, te gyermek!" – De a pajkos fiú egyet gondolt, s a csebret keresztülvetette a vénasszony vállán. "No, te macskabéka gyermek – mondá az öregasszony –, megátkozlak, hogy addig ne kapj feleséget, míg a Tökvárosba nem érsz, s három vasbocskort el nem szaggatsz..."

  tovább

A csillagszemű juhász

Szerző: 
Benedek Elek gyűjtése

Hol volt, hol nem volt, hetedhét országon túl, az Óperenciás-tengeren innét, volt egyszer egy király. Szörnyű hatalmas volt ez a király, féltek a népek tőle, ha messziről látták, reszkettek tőle, mint a nyárfalevél. Ha ez a király egyet tüsszentett, kengyelfutók s lovas legények vitték hírét az egész országban, s aki nem mondta: "Adj' isten egészségére!", halál fia volt. Nem is akadt az egész országban, csak egy ember, ki nem mondta, hogy adj' isten egészségére. Ez a csillagszemű juhász volt...

  tovább

Támpontok A fehér és a fekete király című mese értelmezéséhez

Szerző: 
Pressing Lajos, Erdélyi Zsolt, Gál Krisztina, Sumser Margit

A fehér és a fekete király című, kedves szlovén népmese azért különösen érdekes, mert jól elkülöníthetők benne az egyetemes motívumok azoktól, amelyek egy sajátos kultúrkörben rakódtak rá. Ezért a magyar népmesén felnőtt olvasónak e történet egyszerre ismerős és egzotikus. Ha metafizikai szinten értelmezzük a mesét, valóban a fekete király és annak 24 leánya adja mega kulcsot, akik a 25 tattvát (24 természeti princípium+ a 25. vagy 0. purusa, az elhomályosult öntudat) jelképezik...

  tovább

A vak király

Szerző: 
Arany László

Hol volt, hol nem volt, még az Óperenciás-tengeren is túl volt, volt a világon egy vak király. Mindenféle orvosok-doktorok próbálták meggyógyítani, de mindhiába, egyik sem ment semmire. Maga a király tudott volna ugyan egy orvosságot szemének, de azt senkinek sem mondta meg, hogy mi; akárki kérdezte tőle, csak azt felelte, hogy mihaszna mondja meg, mikor úgyse tudják megszerezni...

  tovább

Furulyás Palkó

Szerző: 
Fábián Ágostonné Márika néni
Lejegyezte: Sebestyén Ádám

Hol vót, hol nem vót, vót egyszer egy szegén asszon, s annak a szegén asszonnak vót egy jó legénke fia. Azt mondja neki az anyja: "Édes fiam, szedd essze a sátorfádot, s menjél el szógálni valahova. Szógá­ljál, mert így éhen halunk meg! " Feltarisnyálta a fiát, úgy hitták, hogy Palkó. Sütött neki hamuból sült pogá­csát, s útra eresztette. Elment Palkó, szógált egy esztendeig. S szógált egy bornyut, s hazavitte. Új­ra elment, szógált egy esztendeig, újra szógált egy bornyut, mert akkorjába három nap vót egy esztendő...

  tovább

A kégyókirály koronája

Szerző: 
Fábián Ágostonné Márika néni
Lejegyezte: Sebestyén Ádám

Hol vót hol nem vót, hetedhét országon túl, még az Óperenciás-tengeren es túl, ...ott, ahol a tojáshíjba kerekedtek s a kéményen leereszkedtek. Ott történt ez pontoson. Vót egy faluban egy erőst nagygazda ember. Annak annyi marhája vót az istállóban, hogy a szerit-számát se tudta. De szógálója nem igen vót. Mer’ a szógálóhoz, ...a szógához erőst goromba vót... Hát vót a faluban egy szegén leán. Nem vót se anyja, se apja, árva vót. Gondolta magában, szót fogad ő, s meghúzódik annál a gazdánál. Eltűr mindent, csak legyen egy falás kenyere. El es ment oda, jelentkezett, hogy ő vállalja a szógálatot...

  tovább

A halhatatlanságra vágyó királyfi

Ecczör volt hol nem volt, hetedhét országon, még azon is tul, még az Operencián is tul, bédőlt kemencének kidőlt ódalába, vén asszony szoknyájának a hetvenhetedik ráncába volt egy fejér bolha, annak a köllős-közepibe volt egy fényös királyi város, a városba pedig lakott egy öreg-rend király, kinek volt egyetlenegy jóramenendő fia, – elég az hezza, hogy a király sokat remélt ebből a fiából, azér őtöt kitanittatta minden iskolai tudományokra, aztán elküldötte külső országokra látni, hallani, tapasztalni... A klasszikus népmese ízes, élvezetes székely változata!

  tovább

A szegény csizmadia és a szélkirály

Szerző: 
Kriza János

Annyi gyermeke volt egy csizmadiának, mint a rosta lyuka, még eggyel több. A szegény ember éjet és napot eggyé tett, úgy dolgozott, hogy ezt a sok gyermeket eltarthassa, mégis neki Péntek urammal kellett rokonságot tartani, vagyis mindennap böjtölni, hogy napról napra elélhessenek. Történt egyszer, hogy egy gazdag ember sok munkája után néki egy véka lisztet adott. Ahogy megy haza a szegény csizmadia a liszttel, kapja magát a szél, utána megy, s mind elviszi a vékából, ami benne volt, úgyhogy mikor hazaért, csak az üres vékával állított az éhes gyermekek elé...

  tovább

Értelmező megjegyzések az Estefia, Éjfélfia, Hajnalfia című székely meséhez

Szerző: 
Lílávadzsra Pressing Lajos

Néhány értelmező megjegyzés az Estefia, Éjfélifa, Hajnalfia című székely népmeséről. Kicsoda a mese utolsó részében színre lépő Szakállas? Miért pofozta meg az édesapját Hajnalfia? Mi az a választóvíz, amelyre a sárkány legyőzéséhez szükség van? Ezekre a kérdésekre ad választ e rövid elemzés.

  tovább

Oldalak

Feliratkozás  csatornájára