Spirituális írások

Nálunk,  nyugaton  a  buddhizmust  kizárólag  az  önmegváltás útjának tekintik. Aki azonban élt már hagyományosan  buddhista  országban,  az  jól tudja, hogy a kegyelem dimenziója, ha más formákban is, mint a kereszténységben, de ott is kifejezésre jut. Marco Pallis ma már klasszikusnak számító írása e formákat és azok tanulságait veszi szemügyre. A felszabaduláshoz vezető úton a kegyelem eszköze lehet bármi, ami a megvilágosodás emlékeztetőjeként szolgál.

A dolgok nem mindig azok, aminek látszanak. Amint a Buddha rámutat, a problémáink nagy része abból fakad, hogy téves képünk van önmagunkról és a valóságról. Ezért érdemes gyanakodnunk saját magunkra, s mielőbb alapos, a meditációs gyakorlásunra is kiterjedő önvizsgálatot tartanunk. Téveszméink és kényszerképzeteink a szenvedés és öröm tapasztalását is mélyen befolyásolják. Rossz közérzetünk legfőbb oka a túlfeszített  igyekezet arra, hogy mindig jól érezzük magunkat. Pedig az élet kellemetlen oldalának elfogadása a gyönyör forrása lehetne...

A vadzsra – e rejtélyes és különös hangzású szó – a mindenség és a teljesség szimbóluma, de éppígy jelképezi bármely létező legapróbb elemét, kvantumját. Mikrokozmosz és makrokozmosz szétválaszthatatlan egységét nyilatkoztatja ki. Egyaránt magában foglalja a teremtő erőt, létezést és megvilágosodást, tükrözi és megjeleníti a tudat összes állapotát. A vadzsra egyszerre rejtjeles Dharma-könyvtár és nélkülözhetetlen rituális kellék. Részleteiben is mérhetetlenül gazdag, jelentésrétegeinek sora szinte végtelen. Miközben csodálatraméltó és gyönyörű tárgy, minden anyagi jellege ellenére kívül áll a hétköznapi tapasztalatok világán. De mi is a vadzsra? Mit jelképez, hogyan értelmezhető? Erről szól ez az írás.

A halállal kapcsolatos legnagyobb ellentmondás, hogy miközben természetes és elkerülhetetlen, mégis valamiféle rendellenességnek érezzük. A mulandóság ténye és a halhatatlanság reménye között feszülő ellentmondás életünk egyik legnagyobb szenvedése és szorongásforrása. A változás azonban nemcsak a halálnak, hanem az életnek is legfontosabb ismérve. Abban, hogy az elmúlást halálként érzékeljük, saját tudatállapotunk és viszonyulásunk jut kifejezésre. Az írás a buddhista tanok alapján világítja meg a haláltudat kialakulásának okait és következményeit.

A Kineziológia Magazin 38. számában megjelent interjúban Lílávadzsra Pressing Lajos a kereszténység és a buddhizmus kapcsolatát vizsgálja. Bár a két nagy szellemi hagyomány közé nem lehet egyenlőségjelet tenni, lényegi mondanivalójukat tekintve mélyebb rokonságot mutatnak, mint amit az egyházak igen eltérő történeti fejlődése alapján felszínesen gondolnánk. Ez a rokonság nemcsak az etika hasonlóságában mutatkozik meg, hanem a szellemi attitűdben is, amely a teremtéssel szemben a földi nyomorúságból való felszabadulás, az üdv lehetőségét helyezi előtérbe...