Meseiskola jegyzetek

Támpontok A fehér és a fekete király című mese értelmezéséhez

Szerző: 
Pressing Lajos, Erdélyi Zsolt, Gál Krisztina, Sumser Margit

A fehér és a fekete király című, kedves szlovén népmese azért különösen érdekes, mert jól elkülöníthetők benne az egyetemes motívumok azoktól, amelyek egy sajátos kultúrkörben rakódtak rá. Ezért a magyar népmesén felnőtt olvasónak e történet egyszerre ismerős és egzotikus. Ha metafizikai szinten értelmezzük a mesét, valóban a fekete király és annak 24 leánya adja mega kulcsot, akik a 25 tattvát (24 természeti princípium+ a 25. vagy 0. purusa, az elhomályosult öntudat) jelképezik...

  tovább

Értelmező megjegyzések az Estefia, Éjfélfia, Hajnalfia című székely meséhez

Szerző: 
Lílávadzsra Pressing Lajos

Néhány értelmező megjegyzés az Estefia, Éjfélifa, Hajnalfia című székely népmeséről. Kicsoda a mese utolsó részében színre lépő Szakállas? Miért pofozta meg az édesapját Hajnalfia? Mi az a választóvíz, amelyre a sárkány legyőzéséhez szükség van? Ezekre a kérdésekre ad választ e rövid elemzés.

  tovább

Jegyzetek A tündérkirály kútja című mese értelmezéséhez

Szerző: 
Lílávadzsra Pressing Lajos

E mese tanulsága: ha nem vagyunk elég kitartóak, nem fogjuk tudni kihúzni a csillagok fényét a kútból. Aki hamar föladja, vagy egyik érdekes programról a másikra szaladgál, semmire se viszi. A tündérkirályleány elnyeréséhez következetesség és a választott út melletti kitartás szükséges.

  tovább

Jegyzetek Az aranyszőrű bárány értelmezéséhez

Szerző: 
Lílávadzsra Pressing Lajos

Az aranyszőrű bárány ugyanazt jelenti, mint más mesékben is: tudatunk oroszlán- vagy naptermészetét, saját szellemi örökségünket. Ez az éberségen és a valódi szubjektumunk megismerésén keresztül vehető birtokba, a furulya (=hang) az utóbbit jelenti. Aki átalussza az életét, az szellemi örökségét elvesztegeti...

  tovább

Támpontok A csóka lányok értelmezéséhez

Szerző: 
Lílávadzsra Pressing Lajos

A tizenkét leány első közelítésben az ember utódait, „teremtményeit” képviseli, így mély tanulságokkal szolgálhat e történet a szülő-gyermek kapcsolatban jelentkező lélektani problémákról, különösen az anya-leány viszonylatban. A leányok megtagadása a valódi problémákkal való szembenézés elutasítására utal, ami azonban nemcsak az anyát, de a gyermekeket is boldogtalanságra kárhoztatja. A problémákon csak azok feldolgozásán és a velük való őszinte megküzdésen keresztül vezet út, ennek hiányában a gyermekek leragadnak a csóka állapotban, és nem tudnak a felnőtté válás útjára lépni...

  tovább