Bejelentkezés facebook-on keresztül
Az oldalon megjelenített szöveges és képi tartalmak szerzői jogi védelem alatt állnak. © Dr. Pressing Lajos, 2013.
Bármely, a személyes célú használaton túlmenő felhasználáshoz a jogtulajdonos írásbeli engedélye szükséges.
Más szerzők esetén a jogtulajdonosra vonatkozó adatokat lásd az egyes tartalmak fejlécében.
Ez az írás annak az előadásnak a leírt változata, amelyet a Láthatatlan – formák, illatok, hangok és párbeszéd a sötétben című kiállításhoz kapcsolódóan tartottam. A tanulmányban a vakság és a látás, valamint az ezektől elválaszthatatlan világosság és sötétség metaforikus jelentéseit járom körül a keleti spirituális hagyomány, ezen belül is elsősorban a buddhizmus tanításai fényében. Bemutatom azokat a személyes élményeimet, amelyek segítettek föltárni a szellemi vakság természetét. E megértés elengedhetetlen ahhoz, hogy vakságunk egy magasabb és tisztább látásra való ráébredés kiindulópontjául szolgáljon.
Nem szeret futni a villamos után, nem is szokott; még ha késésben van is, inkább vár, de most kénytelen volt. Persze szerencséje volt. Ahogy felugrott, félretette emlékeit a gondos tornatanároktól tanult szokásos instrukciókról, melyek szerint futás után semmiképpen sem szabad leülni, hanem szigorúan csak sétálva, esetleg egy helyben állva lehet lihegni. Lendületből oldalvást lehuppant az első szabad helyre, mit sem törődve azzal, hogy később fel tud-e állni...
"Az idő olyan, mint a futóhomok, nem a miénk az a hely, ahol állunk" - mondja Murakami Haruki, s e homokanimációs előadások e fölismerés döbbenetes illusztrációi. Bár e sajátos műfaj többnyire világi témákat dolgoz fel, a pillanatonként kirajzolódó és máris valami mássá alakuló képek így is fellebbentik a fátylat az élet folyamatának természetéről. A felgyorsult változásban a művész keze nyomán kirajzolódó hétköznapi formák sem rejtik el többé, hanem inkább elénk tárják minden jelenség üresség-természetét. A homokművészet e lényegi jellegzetessége, a teremtés és feloldás mágiája még ma is a rituális homokmandalák szellemét idézi. Artur Kirillov két filmje Lílávadzsra bevezetőjével.
Egy hosszúra nyúlt nap után, éjfél körül „tépett” a Váci úton hatvanas táblánál ötvennel. Már szokásává vált, hogy mikor kocsiba száll, elképzel egy jótékony, védő fénygömböt az autó köré. E megoldást a szükség szülte, saját tehetetlenségét, szerettei sebezhetőségének tényéből fakadó félelmét csak így tudta feloldani. Egyszer csak sziréna, villogás és rendőri mutogatás, hogy álljon meg. Félreállt, kiszállt. Közben azon gondolkozott, hogy ez most miért… hisz’ ott van a bubi. Egy rendőrnő és egy rendőr közeledett...
A téli napforduló a befelé és egymás felé fordulás időszaka, amikor alkalmunk nyílik arra, hogy leszűrjük az elmúlt időszak értelmét és értékeit, elengedjük tévedéseit, és erőt gyűjtsünk a folytatásra.Jómagam és munkatársaim nevében Weöres Sándor: Nől a dér, álom jár című versével kívánunk békés és meghitt, áldást adó és szeretettel átitatott karácsonyi ünnepeket minden kedves barátunknak és olvasónknak.
Kezdetben gyanakodva ültünk le a kisebb bemutatóterem padlójára – talán bedőltünk a reklámnak, és egy bóvli diavetítésre vettük meg a nem éppen olcsó belépőt Van Gogh ígéretével, miközben festmény egy szál se? Aggodalmunk azonban megalapozatlannak bizonyult: az animációkon megelevenedő, sokszoros nagyításban is bámulatos kidolgozottságú és részletgazdag képi világ a koreográfia szerves részét képező, áradó zenével egy-két perc alatt teljesen magába szippantott bennünket... Beszámoló a budapesti Van Gogh Alive kiállításról.
Minden kiállítás, tárgy vagy műalkotás annyit ér az őt szemlélő és befogadó ember számára, amilyen mélységeket az érinteni képes benne. A szakrális művészet szimbólumvilága a lét egységének emlékét idézi fel az emberi lélekben. Bertók Éva szobrai a világ pólusainak egyesítésén keresztül kísérlik meg felidézni Jang és Jin, Nap és Hold, Ég és Föld eme létegységét, felmutatva, hogy az anyagon, a természetin keresztül miképpen nyilvánul meg a szellem világossága.
A rész olykor sokkal több, mint az egész. Egészet ugyanis nem tudunk látni. Az egész, az alak csupán fogalom: a valóság lecsupaszított, absztrakt váza. Az egész esetében a tudatot hatalmába kerítő jelentés sötét ernyőként borul a tapasztalt valóságra, letompítva és elhomályosítva az érzékek elevenségét, színgazdagságát és dinamizmusát... Gondolatok Ujfalusi Éva Eszter festményeiről.
A kert sajátos műalkotás: élő és állandó alakulásban lévő szervezet, mely állandó művelést igényel... Konzisztenciáját saját belső rendje biztosítja, mely külső formáját tekintve ugyanakkor minden pillanatban megújul, követve mind az élő szövet lélegzésének, anyagcseréjének és növekedésének ritmusát, mind a környezet rezdüléseit, a fények, a hőmérséklet vagy a páratartalom finom változásait. Egy ilyen alkotás létrehozásához egyaránt szükség van az eszméin keresztül rendet teremtő férfiúi és a szerves anyagot formálni képes női erőkre...
Az Operaház szezonzáró, különleges előadása korszakokon átívelő módon jeleníti meg az emberi életet mozgató örök témákat: a társadalmi elvárásokkal összeegyeztethetetlen szerelem, féltékenység, emberi vakság, gyűlölet, megbánás, bűn és ártatlanság érzelmi motívumait. A 18. századi barokk zene nyelvén megszólaltatott, mitológiai motívumokban gazdag antik történetet Káel Csaba rendező teljesen modern, 21. századi színpadi könyezetbe helyezi...
A szellemi ébredés és a világosságérzet kapcsolata az emberiség összes jelentős misztikus hagyományában megfogalmazódik; a transzcendenssel való találkozás szavakba foglalhatatlan élményét gyakran írják le fényjelenségek képében. Kelet spirituális hagyományai a mindenséget elővarázsoló isteni fényt azonosnak ismerték fel azzal a belső világossággal, amely az emberi tudat végső természete. Fontos gondolatok a külső és a belső világosságról Bátorfi Andrea Táguló című kiállításának katalógusszövegében.
A történelem hajnalán az emberek még lelkes világban éltek: szelleme volt nemcsak minden helynek, de a fáknak, bokroknak, köveknek, sőt az ember használati tárgyainak és élete eseményeinek is. A cselekvés nem pusztán ténykedés, hanem rítus is volt egyben a mindenséget átható szellemi erőkkel való érintkezésre, s a primitív képzőművészet is az állatok, növények, tárgyak lelkét jelenítette meg... Gondolatok Bátorfi Andrea "Transmitting" című kiállításához.
Lehet-e egy képzőművésznek fontosabb küldetése, mint hogy felnyitva szemünket a fényre, újra megtanítson bennünket látni? Hogy megmutassa az élet legközönségesebb mozzanataiban is állandóan jelenlévő és megnyilatkozó nagyságot, szépséget és csodát? Hiszen, mint a Buddha mondja, „…ez a világ sötétben van, és oly kevesen látják a fényt. Amint csak kevés madár képes kiröppenni a madarász hálójából, kevés lélek képes feljutni az égi szabadságig...” Gondolatok Fejér Hadúr Péter "Fényhalászok" c. kiállításához.
Kovács Zsuzsanna Drölma textília kiállításának megnyitója az N&n galériában. A textilkészítés mestersége és a szövet mint anyag már önmagában, a díszítő motívumoktól eltekintve is mély értelmet hordoz. A ruha, lepel, szőnyeg, függöny vagy takaró egyszerre elrejti és megmutatja a mögé rejtett meztelen valóságot. A formák szövedéke egyfelől a homály fátylait borítja a májá teremtő varázslatába feledkezett öntudatra, másfelől viszont a szövet megmunkálásában láthatóvá váló szépség és számos szimbolikus jelentés, a nyers anyagot kultúrává formáló és értelemmel megtöltő szellem lesz az érzékiből isteni természetére eszmélő öntudat hordozója...
Megnyitó SI-LA-GI első Fészek Galériában tartott kiállításán. Ahhoz, hogy közel tudjunk kerülni SI-LA-GI művészetéhez, nekünk nézőknek is át kell lépnünk bizonyos belső korlátokat... Az igazság mindig és mindenütt jelenvaló, s tulajdonképpen nagyon közel van hozzánk. Az első igazság, ami oly nagy hangsúlyt kap SI-LA-GI képein, a mulandósággal való találkozás. Noha rettegünk tőle, végső szabadságunk titka éppen mulandóságunk megélésén és elfogadásán múlik, miközben az ettől való menekülés tesz bennünket az aktuális formák, feltételek, látszatok, divatok és talmi értékek rabjaivá...
Öreg néni üldögél egy kórházi szobában megkezdett vacsorája előtt, fehér mintás piros pongyolában. A rajta lévő maszk, mely máskor a személyesség elrejtésére szolgál, itt paradox módon annak kifejezőjévé válik... A maszkot ez az ellentmondásos hatása az egész emberi élet szimbólumává avatja. Hiszen a személyiség, melynek keretei között életünket leéljük, maga is maszk (perszóna), mely egyszerre fejezi ki és rejti el a lét valódi természetét.
A függő kert az élet parabolája. Kert, mert gazdagság, szépség, szomorúság, fájdalom, elmúlás, születés, színek, hangok, illatok, ízek, selymes és szúró tapintás, lelkesült, tépelődő és megfakult gondolatok. Tér és idő, sötétség és fény, évszakok váltakozása. Minden ok és okozat egyszerre, s nincs egyetlen kép, helyzet vagy jelenség sem, mely önmagában állna. Nincsenek tárgyak, csak események; az érzéki formák csupán a világ lüktető dallamának pillanatképei...
Március 1.-én megkezdődött Halmy György filmklubjának tavaszi évadja a Tabán Moziban. Az első vetítés programja a rendkívüli tehetségű és különleges elhivatottságú magyar néprajzkutatóról, Schmidt Éváról készült filmsorozat új epizódja volt. A Végtelen történet című film nyersanyagát a Schmidt Éva Emlékév összejövetelein felvett interjúk és megnyilatkozások, valamint az Éva életében készült, eddig még nem publikált felvételek képezik. A vetítés utáni beszélgetés vendégei a film rendezője, Halmy György és egyik főszereplője, Pressing Lajos voltak. A film trailerének és a filmklub további programjának megtekintéséhez kattints a tovább linkre!
