Az istennő neve

Kāmesvarī

• kāma = vágy
• īśvarī = úrnő, istennő

A "Vágy Istennője"

Mantra

Rövid mantra:
   Oṁ kāmeśvaryai namaḥ

Hosszú mantra:
   aṁ aiṁ sakala hrīṁ kinne
   mada drave sauḥ aṁ kāmeśvarī nityā
   śrīpādukām pūjayāmi tarpayāmi namaḥ

Vidyā-mantra:
   Aiṁ Hriṁ Śriṁ Aṁ Aiṁ Sa Ka La Hrīṁ
   Nityaklinne Madadrave
   Sauḥ Aṁ Kāmeśvarī Nitya Śrī Pādukām   
   Pūjayāmi Tarpayāmi Namaḥ

Gāyatrī-mantra:
   Kāmeśvaryai ca vidmahe
   nityaklinnaye ca dhīmahi
   tano nityā pracodayāt

Tartás

1. Imádkozó tartás - praṇāmāsana

Csakra

Anāhata - szívközpont

Tulajdonságok

• Sugárzó vörös színű, tízmillió nap erejével világít.
• Ruhája piros, testét drágakövekkel berakott ékszerek – torokékszer (graiveya), nyakláncok, csípőláncok, kéz- és lábgyűrűk – díszítik.
• Fényes rubin koronát visel. Feje tetején egy növekvő holdsarló (kalā) látható, ami a termékenységet és kibontakozást jelképezi.
• Egy arca van, amely derűt és jóságot sugároz.
• Három szeme van, vagyis egyszerre látja a konvencionális és a transzcendens valóságot.
• Hat karja van (lásd lejjebb).

Karok és attributumok

Az attributumok szimbolikus jelentése

• Bal alsó kéz: az adás mudrája. Bármit megad hozzá fohászkodó hívének, ezért üres a keze.
• Jobb alsó kézben: nektárral töltött tál. A nektár a halhatatlanság itala. Csak úgy juthatunk a nektárhoz, ha mindent odaadunk és elengedünk, ha nem ragaszkodunk semmihez.
• Bal középső kézben: lasszó, a vágy (rāga) jelképe. A tanítvány tudatállapotától függ, hogy ez megkötő vagy segítő erőként hat-e. A szellemi homályban élő lényeket hozzáköti az érzéki élvezetekhez, a bölcseket pedig kirántja belőle.
• Jobb középső kézben: ösztöke, az ellenszenv (dveṣa) jelképe. A világi embert ez ide-oda lökdösi, a tanítvány viszont az ellenszenvet is felhasználhatja arra, hogy a gyakorlás erőfeszítéseit növelje.
• Bal felső kézben: cukornád íj. Azt a megsebzettséget jelképezi, amivel az érzéki világ elvarázsolja a szellemet. Az íj cukornádból van, ez jelképezi az elmét (manas), amely csábító esszenciával (cukor) van átitatva. Ez a tudatnak az a része, amely a világi érzékszervekkel érintkezik.
• Jobb felső kézben: az öt virágból készült nyílvessző egyfelől az öt érzékszervet és az érzéki tárgyak öt fajtáját, másfelől az öt érzék gyökerét képező alapprincípiumokat (tanmātra = "csak-az-ság") jelenti. Ezek képezik azt az öt tapasztalási területet, ahol Kāmesvarī foglyul ejt bennünket. Az egész érzéki világ az istennő ötféle manifesztációja vagy gyermeke.
• Az öt nyílvessző a vágy ötféle hatását is jelenti, amelyek akkor lépnek fel, ha ezek a nyilak eltalálnak valakit. Ezek a szerelemisten (Kāma) fegyverei, melyek a szerelem fázisaiban érhetők tetten, nevezetesen:
     1. Madana (epedezés, megrészegülés, szenvedély, szerelem, a szerelem istene, ölelés, tavasz, részegítő ital, szesz, különféle növények, mámor) – Ez a megismerkedés szakaszát jellemzi. Ilyenkor fantáziálunk, sóvárgunk, jellemző az emberre egyfajta szétszórtság, de mégsem kellemetlen, mert jól érezzük magunkat, furcsa felszabadult mámorban kezdünk létezni.
     2. Unmādana (izgalom, őrjöngés; őrjítő, megbolondító, őrültté vagy mániássá tévő) – Ez a második fázis, amikor az ember begerjed, elkezd őrülten szeretni. Szerelmet vall, ajándékokkal halmozza el választottját, őrült dolgokat kezd tenni, féltékennyé válik, az izgalmi állapot elszabadul.
     3. Dīpana (lángra lobbanás; meggyújtó, tűzre vető, emésztő, ingerlő; emésztést fokozó növények, hagyma, tonikum elnevezése is) – A harmadik szakaszban meggyullad a tűz, a szerelem elkezd lángolni. Folytatódik az izgatottság, de itt már kezd megjelenni a pusztító és fájdalmas oldala, előtérbe kerül a nyugtalanság, kicsúsznak a kezünkből a dolgok, feladunk értékes dolgokat, és kezdünk kivetkőzni magunkból. Kezdjük elveszíteni az életünket és a tartásunkat, kicsúszik a lábunk alól a talaj.
     4. Mohana (megbabonázottság, elborulás; tudatvesztést előidéző, zavarbaejtő, összezavaró, tévelybe ejtő, őrjítő, bolondító, kísértés, csábítás, zavarba ejtés, megzavarodás, a tudat elborulása) – A negyedik szakaszban a tudat elborul, az ember elveszíti a kritikai képességét, megzavarodik, kicsúszik kezéből a kontroll, nem tudja többé felmérni a tettek következményeit, nem tudja, mi történik vele. Gyakori, hogy ebben a szakaszban a szerelme ejti az embert, mert beszámíthatatlansága miatt már terhessé válik számára.
     5. Śoṣaṇa (megbénulás, elszáradás, lebénulás, pusztulás; kiszárító, elszárító, aszaló, tikkasztó, kiégető, elhervasztó, elpusztító) – Az utolsó szakaszban a szerelmes egyedül marad elbutultan, kiszáradva, kiüresedve. A szerelem itt az érzéki világba való belemerülés metaforája is a születéstől a halálig. Az, hogy a nyílvesszők virágból vannak, a világ szépségét fejezi ki, amely még hervadásában és pusztulásában is gyönyörű.

Szerepköre és működése

A vágy mozgatja a világot, ebből lesz a világ és az élet. A vágy a szívből jön, mindenkiben ott van az a vágy, ami őt létrehozta. Kāmesvarī a vágy istennője, ő ura a vágyainak. Ő az, aki irányítja a vágyakat, és aki elvarázsol bennünket a vágyakon keresztül. Azért szenvedünk, mert nem vagyunk elég bölcsek, hogy belássuk: a legtöbb vágyunk szenvedéshez vezet. A vágy maga nem negatív, mert lehet segítő erő, de ugyanakkor lehet akadály is, ami elvarázsol minket. Akkor leszünk urai a vágyainknak, ha el tudjuk őket engedni. Semmihez sem szabad ragaszkodni, és akkor szabadon teremthetjük a vágyainkat. Kāmesvarī hordja a testében és szüli meg a lényeket.

Az istennő először az öt Kāmát vagy vágyistent teremtette meg, ezek az ő öt jñānendriyája. Ezek az ő elbűvölő erői, melyek mozgatják és izgatják a három világot, nevezetesen:

1. Kāmarāja (a vágyak királya), sárga színű
2. Manmatha (izgató), fehér színű
3. Kandarpa (tűzbe hozó, felszító), piros színű
4. Makaraketana (akinek lobogóján egy makara van), bíbor (dhūmra) vagy füstszínű
5. Manobhava (tudatból született), kék színű

Mindegyiküknek két szeme és két karja van, mosolygó tekintetűek, cukornád íjat és nyilakat cipelnek. Ők bhautikák (bhūtātmakák), s minden dolgok formájában léteznek (viśvavigraha).
A makara  tengeri szörny, amit néha összetévesztenek a krokodillal. A szó egyéb jelentései: Kāma, a szerelemisten emblémája; a Bak csillagkép; egy mágikus kincs, fegyverekre mondott varázsige.

Jantra

• A yantra az istennő palotájának sematikus ábrázolása, az egész egy lótuszon helyezkedik el.
• A szerelemisten öt nyilát (lásd fentebb), a Kāmeśvarī yantráját képező ötszirmú lótusz egyes szirmain kell imádni.
• Alatta van egy nyolcszirmú lótusz, melynek szirmain nyolc śakti található: Anaṅgakusumā, Anaṅgamekhalā, Anaṅgamadanā, Anaṅgamadanāturā, Madaveginī, Bhuvanapālā, Śaśirekhā, Gagaṇarekhā.
• E körül egy tizenhat szirmú lótusz található, melynek szirmain a következő śaktikat kell imádani: Śraddhā, Prīti, Rati, Dhṛti, Kānti, Manoramā, Manoharā, Manorathā, Madanonmādinī, Mohinī, Dipanī, Śoṣaṇī, Vaśangkarī, Sinjinī, Subhagā, Priyadarśanā. Ezek mindegyikét a nevük előtt álló két betű valamelyikével kell imádni.
• A külső lótusz tizenhat szirmán a hold kalāit kell imádni. Ezek: Pūṣā, Āveśā, Śrimanasā, Rati, Prīti, Dhṛti, Buddhi, Saumyā, Marīci, Angśumālinī, Śaśinī, Anggirā, Chāyā, Sampūrṇamaṇḍalā, Tuṣti, Amṛtā.
• A külső hexagon sarkaiban Ḍākinīt és társait imádjuk. Ezen is kívül, körben a négyszög mentén Baṭuka, Gaṇapa, Durgā és Kṣetreśa lakóhelye található.

Az istennőről folytatott meditáció hatása

• Minden vágyunkat teljesíti, ő a vágyak beteljesítője.