E tibeti eredetű, tradicionális vers segítséget nyújt a bódhiszattva-fogadalmunk
mindennapi rendszeres gyakorlásában, emellett az ennek kibontakoztatására
irányuló szádhanák, például az Avalókitésvara-meditáció részeként is
gyakorolható. Lílávadzsra Pressing Lajos fordítása, váljék minden lény üdvére!
- Azzal a tudattal, hogy elérjem a megvilágosodást
minden élőlény javára,
kik értékesebbek a kívánságteljesítő drágakőnél,
állandóan gyakorolok, a legnagyobb becsben tartva őket.
- Valahányszor másokkal vagyok,
gyakorolni fogom, hogy az összes közül
a legalacsonyabbnak tekintsem magam,
és szívem legmélyéből, tiszteletteljesen
a legmagasztosabbnak tartsak másokat.
- Minden cselekedetemben vizsgálat alá veszem elmémet,
s abban a pillanatban, ha megjelenne valamely zavaró attitűd,
mely magamat és másokat veszélyeztet,
szilárdan szembeszállok vele és elhárítom azt.
- Valahányszor rossz természetű emberrel találkozom,
akit maga alá gyűrt a negatív energia és a szörnyű szenvedés,
nagy becsben tartom az ilyen kivételes személyt,
mintha értékes kincsre bukkantam volna.
- Ha mások féltékenységből rosszul bánnak velem,
becsmérelnek vagy rágalmaznak és hasonlók,
a vereség elfogadását fogom gyakorolni,
s felajánlom nekik a győzelmet.
- Ha valaki, akivel jót cselekedtem,
s akiben nagy bizodalmam volt
csúnyán megbánt,
azt fogom gyakorolni, hogy ezt az embert
a legfőbb tanítómnak lássam.
- Röviden, közvetve és közvetlenül
minden jót és boldogságot felajánlok anyáimnak, az összes lénynek,
miközben titokban azt fogom gyakorolni, hogy minden kártékony
cselekedetüket és szenvedésüket magamra veszem.
- Minthogy e gyakorlatok nélkül engem is elszennyezne
a nyolc világi szél által felkavart mocsok,
minden jelenséget illuzórikusnak látva,
megragadás nélkül gyakorlom az összes lény kiszabadítását
a karma és a zavart, zabolátlan elme kötelékeiből.
