Buddhizmus

Jóga és meditációs foglalkozások

Oktató/előadó: 
Lílávadzsra Dr. Pressing Lajos

A szellemi jóga és a buddhista meditációs foglalkozások zárt csoportokban folynak, a beiratkozás minimum egy félévre lehetséges. A csoportoknak heti egy alkalommal tartok foglalkozásokat a megadott gyakorlási időszakokban (13x2 tanóra félévenként. A meditációs foglalkozások célja olyan buddhista meditációs technikák sajátélményű kipróbálása és elsajátítása, amelyek gyakorlása vallási kontextuson kívül is lehetséges. E módszerek hatékonyan szolgálhatják a pszichoterapeuták és más humán segítő foglalkozást űző személyek teljesítőképességét, terápiás hatékonyságát és saját mentálhigiénéjüket. A jóga tanfolyamok vezetése az indiai tantrikus jóga elveit és módszereit veszi alapul. A tantrikus módszer lényege, hogy akadályainkat és korlátainkat a szellemi út eszközévé alakítjuk át. Minthogy a legnagyobb akadályt számunkra a testhez kötöttségünk képezi, a jógában a testet is segédeszközként használjuk, s a meditáció legfőbb tárgyává tesszük.

  tovább

A szív bölcsessége

Oktató/előadó: 
Lílávadzsra Dr. Pressing Lajos

Avalókitésvara (tibeti nevén Csenrézi) bódhiszattva Tibet és a Dalai Lámák védőszentje, akit az együttérzés buddhista eszményeként és istenségeként ismerünk. Kevésbé köztudott, hogy ő a legmagasabb bölcsesség megszemélyesítője is, aki a hagyomány szerint a dolgok végső ürességéről szóló Szív-szútrát kinyilatkoztatta. Meditációs gyakorlata segít abban, hogy a hideg, részvétlen értelmet és a vak jószándékot egyaránt meghaladva kapcsolatba kerüljünk Buddha-természetünk bölcs együttérzésével, melyben e két látszólag ellentétes képesség egymás kiegészülésévé válik.

  tovább

Egy ősi kognitív pszichológia alapvonalai

Szerző: 
Lílávadzsra Pressing Lajos

Ez az írás a buddhizmus lélektani implikációinak néhány olyan fejezetéről ad rövid áttekintést, ahol a Kelet szellemi hagyománya csaknem két évezreddel a nyugati pszichológia megjelenése előtt fogalmazott meg meghökkentően modernként ható gondolatokat a megismerés konstruktív természetéről, valamint a nyelv és az ezzel összefüggő fogalmi gondolkodás szerepéről az emberi tapasztalás folyamataiban. E gondolatok megismerése nemcsak a pszichológiatörténet egyoldalú nyugat-centrikusságának oldásához járulhat hozzá, de akár a modern kognitív pszichológiai és pszicholingvisztikai kutatás számára is ötletek és inspiráció forrásául szolgálhat.

  tovább

Buddhizmus és pszichológia

2004 szeptemberében a Tan Kapuja Buddhista Főiskola konferenciát rendezett A buddhizmus és a pszichológia címmel, melynek előadói mindkét területen egyaránt jártas szakemberek – Dr. Daubner Béla, Dr. Popper Péter és jómagam voltunk. A saját előadásom meglehetősen kritikus hangvételű volt, s ma már, a konferencia óta eltelt tíz év fényében sokkal kedvezőbbnek látom a két terület együttműködési lehetőségeit. Információgazdagsága és az abban megfogalmazott világos szemléleti alapelvek miatt mégis úgy döntöttem, közzéteszem az előadás teljes videó felvételét (80').

  tovább

Buddhista meditációs technikák mentálhigiénés hatásai

Szerző: 
Dr. Pressing Lajos

inner_peace_2_thumb.jpgA buddhizmus sem célját, sem eszközeit tekintve nem pszichoterápia, azonban bizonyos körülhatárolt esetekben hozzájárulhat a pszichés betegek szenvedésének enyhítéséhez, s kedvezően egészítheti ki a hagyományos medikális és pszichoterápiát. Egészséges személyek számára viszont a buddhista meditációs technikák gyakorlása hatékonyan járulhat hozzá olyan képességek fejlesztéséhez, amelyek fokozzák a pszichés zavarokkal szembeni ellenállóképességet, a pszichológiai és fizikai terhelések tűrésének képességét, növelik a személyiség nyitottságát, rugalmasságát és konfliktuskezelő képességét. Az írás áttekinti a buddhizmus és a pszichoterápia különbségeit és lehetséges kapcsolódási pontjait.

  tovább

Van-e a hamburgernek Buddha-természete?

Szerző: 
Lílávadzsra Pressing Lajos

A modern kort spirituális szempontból szinte közhelyszerűen kali jugaként, „sötét korszakként” szokás értelmezni. Kétségtelen, hogy a modern élet számos jelensége a hagyománnyal való szakítást, sőt azzal való tudatos szembefordulást tükröz. Ez az írás a szellemi gyakorlás szempontjából ad precíz helyzetképet és kitekintést a modern kor előzményeiről, jelenéről és kilátásairól, az általa felvetett problémákról. A cikk a borús helyzetkép ellenére optimista kicsengésű: Bárhogy vélekedünk is a modernitásról, e kor a sajátunk. A világ, amelybe születtünk, saját hajlamainkat és tendenciáinkat tükrözi. Ezért buddhista nézőpontból helyesebben tesszük, ha azt nem adottságnak, hanem kihívásnak tekintjük...

  tovább

Mindannyian Buddhák lehetünk

Bob Thurman, a nyugati professzorból lett tibeti buddhista szerzetes élvezetes előadása arról, hogyan szolgálhat a modern világ mindennel való összekötöttsége a Buddhaság egyetemes együttérzésének alapjául, hogyan törhetjük át az énünk zárt korlátait, és hogy a nagylelkűség nem összeszorított fogakat és mártíromságot kíván, hanem annak megértését, hogy nagylelkűséget gyakorolni a lehető legélvezetesebb dolog, amit egyáltalán tehetünk: a legjobb móka!

  tovább

A boldogsághoz vezető szokásokról

Matthieu Ricard, a biokémikusból lett buddhista szerzetes szerint a boldogság olyasvalami, amit saját magunk fejleszthetünk ki, ha olyan szokásokat gyakorolunk be, amelyek elősegítik a belső béke állapotát. Érdemes húsz percet rászánni e videóra, kitűnő bevezetés a buddhizmus alapvető fölismeréseibe.

  tovább

Hogyan terjesszük ki az együttérzésünket

Nehéz mindig együttérzést mutatni - még szeretteinkkel szemben is. Robert Thurman (magyar feliratos) video-előadásában elmondja, miért fontos, hogy még az ellenségeinkkel szemben is megtanuljunk együttérzőnek lenni. Ismerteti azt a hét lépésből álló meditációt, melynek segítségével együttérzésünket belső körünkön túlra is kiterjeszthetjük. Robert Thurman híres tibetológus professzor, tudós és békeaktivista, aki számos fontos buddhista művet fordított le angol nyelvre. Ő az első amerikai, akit személyesen Őszentsége a Dalai Láma avatott buddhista szerzetessé.

  tovább

Kezdet és vég, idő és időtlenség buddhista szemmel

Szerző: 
Lílávadzsra Pressing Lajos

Sokak számára vonzóak az olyan elképzelések, amelyek az emberiség – s azon belül az egyén – sorsát „magasabb” erők működésére, az emberi tudaton kívüli folyamatokra, kozmikus ciklusokra és hasonlókra vezetik vissza. Az ilyen elméletek azonban gyakran csupán elleplezik az ember saját felelősségét történelme és sorsa alakításáért. A buddhizmus szerint az igazi, megfejtésre váró titok nem valahol rajtunk kívül, hanem magában az emberben rejlik; e végső titok magának a tudatnak a természete.

  tovább

Oldalak

Feliratkozás csatornájára