Buddhizmus

A nyugati szellem legnagyobb részt a hatalmi törekvés szolgálatába állt. Elbűvölte látszólag növekvő szabadsága, a szakadatlan teremtés illúziója. Azt hisszük, hogy a hatalom révén szabadságot nyerhetünk. E szabadság azonban éppen olyan illuzórikus, mint a hatalom maga is, amivel az ember látszólag rendelkezik...

Elgondolkodtunk-e már azon, hogy miért nevezi a Felébredett az éber tudatosság alapvető képességét szatinak, amely páli szó szanszkrit eredetije, a szmriti eredetileg "emlékezetet", "megőrzést", vagy "felidézést" jelent? Mi köze az emlékezésnek az éberséghez?

Mi, buddhisták nem mondjuk azt, hogy »önmegvalósításra« törekszünk. Nincs bennünk semmi olyasmi, amit érdemes volna megvalósítani. A problémánk éppen az, hogy ez az »én« túlságosan is valóságnak látszik. Mi egy olyan eszményt kívánunk megvalósítani, amely magasabb, mint mi vagyunk, amely valóságosabb, igazabb és hitelesebb nálunk.

A korai buddhista hagyomány sajátossága, hogy az előkészítő gyakorlatokat követő két fő gyakorlási irány - a lehiggadás és a fölismerés gyakorlatai  - kiegészülnek egy harmadik fő meditációs módszerrel, az ún. »éberség« gyakorlatokkal.

A magyarországi buddhista egyházak számára kiemelkedő esemény Őszentsége látogatása, hiszen személyében olyasvalaki jön el közénk, akinek embersége, bölcsessége, a súlyos megpróbáltatások közepette is mindig töretlen derűje, a belőle áradó szeretet ereje a buddhista tanítás élő példája.

Első emlékem a Dalai Lámáról kisgyermekkoromból származik: az 50-es évek végi dunántúli kisvárosban, ahol felnőttem, és ahol az embereknek fogalmuk sem volt se arról, hogy mi fán terem a buddhizmus, se arról, hol van Tibet, a Dalai Láma neve népi szólásban szerepelt. „Tuggya a Dalai Láma”; „Kérdezd meg a Dalai Lámát, majd az megmongya!”

Mindannyian jól ismerjük azt az ellentmondást, hogy egyfelől nagyon érdekel bennünket a Dharma, szívesen hallgatunk róla előadásokat, sőt időről időre még egy-egy könyvet is elolvasunk ezzel kapcsolatban, a gyakorlati résznél azonban, vagyis ahol valóra válthatnánk a szép eszméket és megvalósíthatnánk ezt a számunkra oly vonzó utat, valahogy rendre elakadunk.