Buddhizmus

Buddhizmus és pszichológia

2004 szeptemberében a Tan Kapuja Buddhista Főiskola konferenciát rendezett A buddhizmus és a pszichológia címmel, melynek előadói mindkét területen egyaránt jártas szakemberek – Dr. Daubner Béla, Dr. Popper Péter és jómagam voltunk. A saját előadásom meglehetősen kritikus hangvételű volt, s ma már, a konferencia óta eltelt tíz év fényében sokkal kedvezőbbnek látom a két terület együttműködési lehetőségeit. Információgazdagsága és az abban megfogalmazott világos szemléleti alapelvek miatt mégis úgy döntöttem, közzéteszem az előadás teljes videó felvételét (80').

  tovább

Buddhista meditációs technikák mentálhigiénés hatásai

Szerző: 
Dr. Pressing Lajos

inner_peace_2_thumb.jpgA buddhizmus sem célját, sem eszközeit tekintve nem pszichoterápia, azonban bizonyos körülhatárolt esetekben hozzájárulhat a pszichés betegek szenvedésének enyhítéséhez, s kedvezően egészítheti ki a hagyományos medikális és pszichoterápiát. Egészséges személyek számára viszont a buddhista meditációs technikák gyakorlása hatékonyan járulhat hozzá olyan képességek fejlesztéséhez, amelyek fokozzák a pszichés zavarokkal szembeni ellenállóképességet, a pszichológiai és fizikai terhelések tűrésének képességét, növelik a személyiség nyitottságát, rugalmasságát és konfliktuskezelő képességét. Az írás áttekinti a buddhizmus és a pszichoterápia különbségeit és lehetséges kapcsolódási pontjait.

  tovább

Van-e a hamburgernek Buddha-természete?

Szerző: 
Lílávadzsra Pressing Lajos

A modern kort spirituális szempontból szinte közhelyszerűen kali jugaként, „sötét korszakként” szokás értelmezni. Kétségtelen, hogy a modern élet számos jelensége a hagyománnyal való szakítást, sőt azzal való tudatos szembefordulást tükröz. Ez az írás a szellemi gyakorlás szempontjából ad precíz helyzetképet és kitekintést a modern kor előzményeiről, jelenéről és kilátásairól, az általa felvetett problémákról. A cikk a borús helyzetkép ellenére optimista kicsengésű: Bárhogy vélekedünk is a modernitásról, e kor a sajátunk. A világ, amelybe születtünk, saját hajlamainkat és tendenciáinkat tükrözi. Ezért buddhista nézőpontból helyesebben tesszük, ha azt nem adottságnak, hanem kihívásnak tekintjük...

  tovább

Mindannyian Buddhák lehetünk

Bob Thurman, a nyugati professzorból lett tibeti buddhista szerzetes élvezetes előadása arról, hogyan szolgálhat a modern világ mindennel való összekötöttsége a Buddhaság egyetemes együttérzésének alapjául, hogyan törhetjük át az énünk zárt korlátait, és hogy a nagylelkűség nem összeszorított fogakat és mártíromságot kíván, hanem annak megértését, hogy nagylelkűséget gyakorolni a lehető legélvezetesebb dolog, amit egyáltalán tehetünk: a legjobb móka!

  tovább

A boldogsághoz vezető szokásokról

Matthieu Ricard, a biokémikusból lett buddhista szerzetes szerint a boldogság olyasvalami, amit saját magunk fejleszthetünk ki, ha olyan szokásokat gyakorolunk be, amelyek elősegítik a belső béke állapotát. Érdemes húsz percet rászánni e videóra, kitűnő bevezetés a buddhizmus alapvető fölismeréseibe.

  tovább

Hogyan terjesszük ki az együttérzésünket

Nehéz mindig együttérzést mutatni - még szeretteinkkel szemben is. Robert Thurman (magyar feliratos) video-előadásában elmondja, miért fontos, hogy még az ellenségeinkkel szemben is megtanuljunk együttérzőnek lenni. Ismerteti azt a hét lépésből álló meditációt, melynek segítségével együttérzésünket belső körünkön túlra is kiterjeszthetjük. Robert Thurman híres tibetológus professzor, tudós és békeaktivista, aki számos fontos buddhista művet fordított le angol nyelvre. Ő az első amerikai, akit személyesen Őszentsége a Dalai Láma avatott buddhista szerzetessé.

  tovább

Kezdet és vég, idő és időtlenség buddhista szemmel

Szerző: 
Lílávadzsra Pressing Lajos

Sokak számára vonzóak az olyan elképzelések, amelyek az emberiség – s azon belül az egyén – sorsát „magasabb” erők működésére, az emberi tudaton kívüli folyamatokra, kozmikus ciklusokra és hasonlókra vezetik vissza. Az ilyen elméletek azonban gyakran csupán elleplezik az ember saját felelősségét történelme és sorsa alakításáért. A buddhizmus szerint az igazi, megfejtésre váró titok nem valahol rajtunk kívül, hanem magában az emberben rejlik; e végső titok magának a tudatnak a természete.

  tovább

A mindentudás tíz takarója

Szerző: 
Lílávadzsra Pressing Lajos

A tíz jñeyāvaraṇa (dzsnyéjávarana) ismertetése szanszkrit szövegelemzést és buddhista filozófiát hallgató tanítványaim számára.

  tovább

A sötétség védelmében, a világvége és az új világ kezdete előtt

A fény és a sötétség metaforája minden spirituális hagyományban alapvető jelentőségű. Míg a világosságot az általunk keresett valódi természetünkkel azonosítjuk, a sötétség a létforgatag szenvedésteli világát, a tudatlanságot, a szellemi vakságot és az ezekből fakadó indulatokat jelenti számunkra. A szellemi ember számára mégis csapdát jelent a  világosság idealizálása és a sötétség kárhoztatása, hiszen éppen a sötétség által eszmélhetünk rá a világosságra. A címre vagy a "tovább" linkre kattintva meghallgathatjuk a 2012-es Maitréja-ünnepi köszöntőt.

  tovább

Mit tanít a buddhizmus a világvégéről?

Ezt az interjút még 2011-ben, a világvégére való várakozás közben készítette velem Bors Mari. Jómagam már akkor, a 2012-es világvégével kapcsolatos hírverés közepette is higgadtan nyilatkoztam a kérdésről és világosan megjósoltam, hogy 2012-ben nem lesz világvége – legalábbis nem abban az értelemben, ahogyan ezt a legtöbben várták. A pánikkeltés helyett a beszélgetésben elemzem a világvégétől való félelmek szellemi és lélektani hátterét és rámutatok, hogy a Buddha tanítása szellemében miként élhetünk üdvösen a ciklus létezés bármely időszakában.

  tovább

Oldalak

Feliratkozás csatornájára