Buddhizmus

Őszentsége a 14. Dalai Láma magyarországi látogatásához

Szerző: 
Lílávadzsra Pressing Lajos

A magyarországi buddhista egyházak számára kiemelkedő esemény Őszentsége látogatása, hiszen személyében olyasvalaki jön el közénk, akinek embersége, bölcsessége, a súlyos megpróbáltatások közepette is mindig töretlen derűje, a belőle áradó szeretet ereje a buddhista tanítás élő példája.

  tovább

Éber hétköznapok

Szerző: 
Lílávadzsra Pressing Lajos

lajos8

Az időnket kétféle módon töltjük el: meditációval és meditáción kívüli tevékenységgel. Ha a a meditáción kívüli időt helyesen használjuk ki, akkor egész életünk tartalmassá válik, és a Dharma szolgálatába állítható. Ha viszont a gyakorlások közötti időszakot kihasználatlanul hagyjuk, akkor a meditációban végzett szellemi gyakorlás is hatástalanná válik.
  tovább

Meditáció a résztvevő Istenről II.

Szerző: 
Lílávadzsra Pressing Lajos

Avalókitésvara az együttérzést és a nyitottságot fejezi ki: az egymás iránti érzékenységet, amely nem záródik be saját egyéni éntudatunk falai közé, nem fojtja le az egyéni érdekek, görcsök, függőségek szövevénye. Amilyen mértékben nyitottá és együttérzőbbé válunk, olyan mértékben közeledik a tudat a megvilágosodáshoz.

  tovább

A vonal ima gyakorlata és a guru mint módszer

Szerző: 
Lílávadzsra Pressing Lajos

A vadzsrajánában rendkívül fontos a személyes tanító, mégpedig nem pusztán a rendszer részeként, akiben „elvi okokból” kell hinni. A vadzsrajánában maga a guru a módszer. A guruval való kapcsolatunk az, ami ténylegesen átalakít bennünket.

  tovább

Meditáció a résztvevő Istenről I.

Szerző: 
Lílávadzsra Pressing Lajos

Avalókitésvara, a Lefelé Tekintő IstenAvalókitésvarát általában a részvét vagy együttérzés isteneként ismerjük, de ritkán gondolkozunk el azon a tényen, hogy ugyanakkor ő az, aki kinyilatkoztatja a Pradnyápáramitá-hridaja szútrát. Ez a szútra - magyarul a Transzcendens Bölcsesség szíve szútra - pedig minden jelenség ürességéről, káprázat természetéről szól.

  tovább

Mindannyian láncszemek vagyunk

Szerző: 
Lílávadzsra Pressing Lajos

A hagyományvonal lényege, hogy a szellemi úton az ember nem puszta végállomás, vagyis nem csak befogadója a tanításoknak, hanem hordozója és továbbadója is egyben. A vonal az ebből fakadó felelősségre figyelmeztet bennünket. Fontos  megértenünk, hogy mindenképpen láncszemek vagyunk. Ha nem vállaljuk, hogy a Dharma valamelyik hagyományvonalának láncszemei legyünk, akkor a létkerék valamelyik vonalát fogjuk továbbvinni...

  tovább

A szellemi megvalósítás útjai az ősi Indiában

Szerző: 
Lílávadzsra Pressing Lajos

A szakrális meditációk lényege a minden világi állapoton és megismerésen túli  végső valóság közvetlen megélésére való törekvés. A meditáció célja tehát nem az, hogy felépítsen vagy elérjen egy —a hétköznapitól különböző —  valóságot, hanem hogy megélhetővé tegye azt a szemléleti átfordulást, melynek következtében  a hétköznapi dolgok egyszerre csak Isten, illetve a »valódi természet« kifejeződéseként jelennek meg.

  tovább

Úton a Méru hegy felé

Szerző: 
Lílávadzsra Pressing Lajos

Mindannyian jól ismerjük azt az ellentmondást, hogy egyfelől nagyon érdekel bennünket a Dharma, szívesen hallgatunk róla előadásokat, sőt időről időre még egy-egy könyvet is elolvasunk ezzel kapcsolatban, a gyakorlati résznél azonban, vagyis ahol valóra válthatnánk a szép eszméket és megvalósíthatnánk ezt a számunkra oly vonzó utat, valahogy rendre elakadunk.

  tovább

A hagyományvonal jelentése és jelentősége

Szerző: 
Lílávadzsra Pressing Lajos

buddhafej2

Végső értelemben a mester mindig belső, csakhogy mi magunk nem vagyunk „végső értelemben”. Ha valaki már kezdetben arra építi szellemi útját, hogy egy belső mester mellett kötelezi el magát, akkor megfosztja magát minden viszonyítási támponttól. Elveszíti annak lehetőségét, hogy segítséget kapjon önmaga valóságos helyzetének értékeléséhez. Ezért van szükség a külső vonalakra, és ezért nélkülözhetetlen először egy külső tanító.
  tovább

Tradíció és megújulás a buddhizmusban

Szerző: 
Lílávadzsra Pressing Lajos

P7160052

A tradíció fontosságának a buddhizmusban doktrinális oka van: e tanítások ugyanis nem tartalmazzák az Isten eszméjét, és nem ismerik el az emberi tudaton kívüli transzcendens valóság létezését. Ennek következtében – miután az igazságot vagy annak megvalósítását csak az emberi tudat hordozza –, rendkívüli mértékben megnő annak jelentősége, hogy a tudás áthagyományozása valóban megszakítatlan, az átadó személy pedig hiteles legyen.
  tovább

Oldalak

Feliratkozás  csatornájára